2023 júliusában végeztük ezt a felmérést informatikusok körében. A kérdőívet több mint 200-an kitöltötték, akik közül - saját bevallásuk szerint - 69% informatikai területen dolgozik. Mivel első sorban az IT szakemberek véleményére voltunk kiváncsiak, ebben az elemzésben csak az ő válaszaikat elemezzük (az összes résztvevő válaszait itt találod)
A felmérésben résztvevő informatikusok közel háromnegye a szoftverfejlesztés és IT üzemeltetés területén dolgozik ,a többiek pedig egyéb informatikai pozíciókban tevékenykednek. Részben azért voltunk kíváncsiak éppen az informatikusok véleményükre, mivel feltételeztük, hogy ők használják és ismerik legjobban a ChatGPT-t és egyéb, AI-t használó alkalmazásokat.
Tarol a ChatGPT
Ez a tippünk be is vált: a válaszadók több, mint 80%-a kipróbálta már a ChatGPT-t, és a kipróbálók több mint fele rendszeresen használja, akár a munkájához is. A többi, frissen debütált AI azonban messze nem ilyen népszerű a hazai informatikusok körében: a mesterséges intelligenciával megtámogatott Bing keresőt a válaszadók 10%-a használja, a ChatGPT-hez hasonlóan az OpenAI által létrehozott Dall-e képalkotó alkalmazást 6,5%, a szintén képalkotó Midjourney-t pedig 3% próbálgatja. A kifejezetten programozóknak létrehozott Copilot-ot a válaszadók csak 3,5%-a használta még.
Futottak még kategória: Bard, Leonardo, Stable diffusion, Firefly, DeepL.
Ennél a kérdésnél több informatikus is felhívta a figyelmünket arra, hogy számos, nem kifejezetten mesterséges intelligencia programként ismert platform használ mesterséges intelligenciát a tartalmak célzott megjelenítéséhez, többek között a Quora, a Google, a Spotify és a Facebook is – ezt azonban a felhasználók nem feltétlenül veszik észre.
Kié, mié?
A ChatGPT szövegei, de különösen a képalkotó AI-k (MidJourney, Dall-e) és a zenekészítő AI-k esetében egyre gyakrabban merül fel a szerzői jog kérdése. Kinek a szellemi terméke az, amit az AI létrehoz? Mivel az AI kódol is, programot tud létrehozni, a kérdés a programozókat sem hagyja hidegen.
A felmérésben résztvevők közül 10-ből 7 válaszadó szerint az AI-t és az AI készítőjét nem illeti meg semmiféle szerzői jog, sőt, ennek a csoportnak a nagyobbik fele (41,5%) szerint az is kérdéses, hogy egyáltalán milyen jogon használják fel a szerzői védettség alatt álló szellemi termékeket az öntanuló algoritmus fejlesztésére. Nem szívesen lennék AI fejlesztő a magyar informatikusok bírósága előtt!
A válaszadók közel egyötöde szerint viszont nincs ezzel probléma, sőt, az AI által létrehozott tartalom is „közkincs”, ennél fogva arra szerzői joga nem lehet senkinek. Tehát Magyarországon is nagyon eltérő elképzelések vannak ezzel kapcsolatban, a nemzetközi helyzetet ebben a cikkben már elemeztük.
Újságírók veszélyben, a programozók viszont nem aggódnak
Talán mivel ők maguk már ismerik a ChatGPT képességeit a programozás terén, a felmérésben részt vevő informatikusok nagy többsége, pontosan kétharmada nem hisz benne, hogy az AI elvenné vagy degradálná a munkáját.
A többi informatikus amiatt aggódik, hogy a programozói munka nagy részét a mesterséges intelligencia fogja elvégezni, és a programozókra csupán a hibák kijavítására, a programok kiszolgálására lesz szükség. Szinte senki nem gondolja, hogy az AI előretörése miatt nem lesz szükség programozókra!
Ezzel szemben az informatikusok szerint az újságírók, blog írok munkáját nagyon is veszélyeztetik a mesterséges intelligencia képességei (38% szerint), de a marketingeseknek és sales-eseknek (26% szerint) is fel kell kötniük a gatyájukat, ha meg akarják tartani munkahelyüket. A szellemi szakmák közül az építészmérnökök viszont biztonságban érezhetik magukat, úgy tűnik senki nem akarja ezt a szakmát átengedni az AI-nak.
(Megjegyzés: a felmérésben ennél a kérdésnél csupán hét szakma közül lehetett választani)
Veszélyes-e az AI, és ha igen, ki fogja megállítani?
A mesterséges intelligencia terjedése, és ennek előre nem látható következményei sok emberben félelmet keltenek, a munkahelyek elvesztésén felül is. Mi történik, ha rossz kezekbe kerül? Mi történik, ha öntudtatra ébred az OpenAI egy későbbi változata? Kiváncsiak voltunk, mit gondol erről a szakma.
Nos, a felmérés szerint a magyar informatikusok is ugyanúgy aggódnak ezek miatt, mint bárki más. Az emberek aggodalma nem megalapozatlan.
A szakemberek mindössze 20%-a jelölte meg azt a választ, hogy nem érdekli a téma, vagy egyáltalán nem tartja reálisnak ezeket a veszélyeket. 64% viszont veszélyt lát az AI terjedésében, és különösen aggódnak amiatt, hogy az rossz kezekben, rosszra használva rendkívül veszélyes lehet.
Az AI veszélyessége aggódók túlnyomó többsége ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy az AI öntudatra ébred és ellenünk fordul, a válaszadók további 12,5%-a pedig biztos benne, hogy ez nem fog megtörténni, és az AI is, akárcsak a többi program, csak azt fogja megcsinálni, amire programozzák.
Ennél a kérdésnél is érezhető volt, hogy szakemberekkel készült a felmérés, mivel az interneten népszerű „a számítógép árammal működik, ha valami balul sül el, csak ki kell húzni a konnektorból” véleményt mindössze három válaszadó jelölte meg.
Kiváncsiak voltunk arra is, hogy a progrmozók szerint kinek kellene „megállítani”, pontosabban szabályozni a mesterséges intelligenciákat, hogy az aggodalmainkból ne legyen valóság. Az eredmények alapján az óriásvállalatok által szorgalmazott elképzelés, az „önszabályozás” nem győzte meg a szakmát, mindössze 6% gondolja, hogy az AI-t az azokat megalkotó cégeknek kellene szabályozniuk.
Ennél is kevesebben (4%) gondolják, hogy az egyes nemzetállamok hatékonyan léphetnének fel a mesterséges intelligencia szabáyozása érdekében. E helyett 10 informatikusból 7 a nemzetközi megoldásban hisz, amely lehet az ENSZ vagy egyéb nemzetközi szervezet (23%), vagy egy újonnan, e célból létrehozott nemzetközi szakmai hatóság (46,5%).
Figyelemre méltó, hogy a válaszadók egyötöde szerint a mesterséges intelligencia fejlesztést nem lehetséges, vagy akár nem is szabad szabályozni semmilyen módon. Ennek ellenére ez egy kisebbség az informatikusokon belül, a nagy többség szabályokat és ellenőrzést szeretne látni az AI fejlesztésben.
Amikor szeretjük az AI-t
A válaszadók tisztában vannak azzal, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazások elterjedése sok pozitívumot is hozhat életünkbe. A legnépszerűbb válasz arra, hogy az élet mely területén számíthatunk pozitív változásra, az éppen az informatika (37,5% szerint) és az egészségügy (33% szerint). Az egészségügyre gyakorolt (várható) pozitív hatásáról esett szó a médiában – képzeljük csak el, amikor egy afrikai faluban is bármikor lehívható lesz a világ legtapasztaltabb doktora, ami minden látott már és mindent a fejében tart!
Az informatikára gyakorolt pozitív várakozás oka, hogy az AI már most is, és a közeljövőben még jobban megfogja könnyíteni a programozók munkáját. A legegyszerűbb, és kreativitást nem igénylő kódolás-részeket már most is ki lehet adni a ChatGPT-nek, és akkor még nem is beszéltünk a kifejezetten programozók munkáját segítő CoPilot-ról. Ezen felül a programozók egyre gyakrabban használjá tanulásra a ChatGPT-t. Sokak szerint, ha már magas szinten ismersz egy programnyelvet, a ChatGPT segítségével könnyen elsajátíthatsz egy másikat. A ChatGPT-vel való pozitív tanulási tapasztalatot mutatja az is, hogy sokan (közel 20%) az oktatásban látja az a területet, amit jó értelemben forradalmasíthat a mesterséges intelligencia.
---
A felmérés során nyert nyers adatokat ebben a bejegyzésben tettük közzé. A két bejegyzésben lévő százalékos értékek kis mértékben eltérnek. Ennek oka, hogy a nyers adatokban azok a válaszadók is benne vannak, akik saját bevallásuk szerint nem az IT szektorban dolgoznak. Ebben a cikkben viszont csak az IT szektorban dolgozók válaszait vettük figyelembe.
