A tavalyi évben részesei lehettünk olyan mesterséges intelligencia (AI) modellek létrejöttének amelyek képesek a művészetre, zenék írására vagy akár programozásra azáltal, hogy meglévő adatokból tanulnak.
Miközben ezek az eszközök egyre hangsúlyosabbakká válnak az élet több területén, felmerülnek megválaszolatlan szerzői jogvédelmi kérdések amelyek meghatározhatják ennek a területnek a jövőjét.
A tartalom gyártó AI rendszereknek igencsak jó éve volt.
Vállalatok, mint a Microsoft, Adobe, Github integrálják az új technológiát a termékeikbe. Startup-ok százmilliókat kalapoznak össze, hogy versenybe szállhassanak velük. Nem is beszélve a kulturális részéről mint a szövegből képet alkotó változatokról amelyek számtalan mém megalkotásában vettek részt.
Azonban állandó jelleggel felmerül a kérdés kritikusok és támogatók által is, miszerint
– Ez egyáltalán legális?
A kérdés felmerülésének fő oka az a folyamat, ahogy minden tartalom generáló AI tanul.
Minden tanulásra képes software bizonyos mintázatok, sémák, felismerésére és replikálására képes.
Mivel ezek a programok szövegek, zenék, művészi alkotások, amelyeket emberek hoztak létre valamikor, majd az internetről lettek begyűjtve, ezért azokat valamilyen módon védi a szerzői jogdíj.
Egy sima amatőr pl. a „Stable diffusion” softwaret használva pár óra alatt képes egy művész stílusát lemásolni, amely így egy egyértelmű hamisított változata lesz egy élő ember munkájának. Ez megkérdőjelezi az etika és a legalitás határát.
Ügyvédek, analitikusok, és AI startup alkalmazottak is nyilatkoztak a kérdéssel kapcsolatban.
Egy részük szerint teljesen egyértelmű, hogy ezek a rendszerek képesek a szerzői jogok megsértésére, és az eljárás haszonélvezőinek igen komoly jogi eljárásokra kell számítaniuk a közeli jövőben.
Mások szerint pont az ellenkezője igaz, miszerint ami jelenleg történik a tartalom gyártó AI-k világában az teljesen legális, és minden jogi per kudarcra van ítélve.
Mindkét oldal teljesen biztos az igazában, de valójában senki se tudja mit hoz a jövő.
Fontos kérdés, hogy le lehet e védeni egyáltalán egy AI által gyártott tartalmat?
És ha igen akkor az mégis kinek a tulajdona lesz?
Ebből következő kérdés, hogy
ha valaki az AI számára megtanított tartalom jogaival rendelkezik, az feljogosítja őt a generált tartalom szerzői jogaira is?
Ha ezekre már van (lesz) válasz, akkor felmerül egy még nagyobb kérdés.
Mégis milyen jogi korlátokat szükséges vagy lehetne létrehozni az adatok gyűjtésével kapcsolatban?
Létezhet e egyáltalán olyan megoldás ami ezen AI rendszerek a fejlesztői, használói, és azoknak akiknek a tartalmait használják kielégítő végeredményt jelentene?
A dolgok jelenlegi állása a következő:
Le lehet védeni egy AI által gyártott tartalmat?
Nos, ezt egész könnyű megválaszolni, mivel pl. az Egyesült Államokban nincs jogvédelem „teljesen” gépek által készített tartalmakra.
Azonban a jogvédelem lehetséges lehet abban az esetben, ha a licenctulajdonos igazolni tudja, hogy jelentős volt az ember által készített eredeti tartalom felhasználása.
Ennek az igazolása problémás lehet, mivel pár kulcsszóval is generálhatunk például képeket.
Abban az esetben, ha a felhasználó részleteiben meghatározta a kívánt tartalmat és pl. több létező képet össze fésülve finomhangolva hozta létre az eredeti művész stílusára hajazó végeredményt, már alapot adhat egy jogvédelmi perhez.
Használható egy jogvédelem alatt álló dolog AI tanítására?
A legtöbb AI rendszer hatalmas mennyiségű adat betáplálásával készül, szövegek, képek , milliárdjaiból amelyeket az internetről „porszívóz” fel a software.
Az AI kutatók, milliárdos cégek szempontja az, hogy ezek felhasználása beleesik az úgynevezett „szabad felhasználás” jogi doktrínájába (legalábbis az USA-ban biztos) amely a „szabad kifejezés” alapvető jogát véli megvédeni.
Annak az eldöntése során, hogy mi esik a „szabad felhasználás" kategóriájába, főként az alkotás felhasználásának célja és a piacra való hatása a döntő szempont.
Avagy a termék eltér-e az eredeti gyártó eredeti szándékától, esetleg annak megélhetését veszélyeztetheti a munkája lemásolásával.
A jelenlegi nézet szerint az AI tanítása védett tartalmakkal szabályos, ám azokat felhasználva létrehozni valamit, már ütközhet jogvédelmi problémába.
Egy példával érzékeltetve, hamis pénzt szabad nyomtatni pl. egy filmjelenethez, de autót venni belőle már nagyon nem.
A legújabb csavar a kérdésben az, hogy a legfelső bíróság lehet, hogy megváltoztatja a „szabad felhasználás” jogi kritériumait a következő hónapokban egy teljesen más témában futó, Andy Warhol festményével kapcsolatos jogi per miatt.
Hogyan lehet béke az alkotók és az AI cégek között?
Milyen megoldás lehet az, ami által az AI is virágozhat, és az alkotók is megfelelő kompenzálásba részesülnek, mivel az általuk készült anyagok teszik egyáltalán lehetővé az AI-k létezését?
Legegyszerűbb lenne persze levédeni az anyagokat és fizetni a felhasználásukért, ez azonban teljesen ellehetetlenítené az AI-k használatát, arról nem is beszélve, hogy a felhasznált adatok mennyisége miatt ez a folyamat fizikailag is a lehetetlenség határát súrolná.
Egyes cégek, mint pl. a „Deviantart” művészi képekkel foglalkozó oldal vízjelet tesz az összes feltöltött kép kódjába, hogy nyomon követhető legyen a felhasználása későbbi jogi viták megkönnyítése miatt.
Az egyik lehetséges megoldás olyan kifejezetten AI tanító adatbázisok létrehozása amelyek csak olyan adatokkal rendelkeznek, amelyek szabad forrásúak vagy már fizetett licences anyagokat tartalmaznak. Ennek jó példája a „The Stack” adatbázis amely csak szabad forrású kódokat tárol és a programozók kérésére könnyen eltávolítható bármilyen kérdéses adat.
Az üzemeltetői szerint az egész iparág az ő modelljük alapján működőképessé válhat.
Az első AI-al kapcsolatos jogi perek már megkezdődtek mivel A Microsoft, Github, Open AI mega cégeket már megvádolták olyan kódok használatával amelyeket a Copilot nevű AI gyártott, olyan adatokból amelynek készítői nem lettek bevonva a felhasználás folyamatába.
Ennek az ügynek a végkifejlete precedenst jelenthet a további jogi viták kapcsán.
Konklúzió
Sok vita van jelenleg is az AI által gyártott tartalmak jogvédelmével kapcsolatban.Egyesek szerint az AI készítette tehát őt illetik a jogok hiába nem jogi személy. Mások szerint az eredeti adatok készítőit illeti meg a gyártott tartalom jogai. Megint mások szerint az AI kódját emberek hozták létre, amely alapján működik, tehát őket illeti meg minden.
Olyan időszakot élünk épp meg, ami jogvédelmi szempontból teljesen új terület, és folyamatosan változik, fejlődik. Ha jogvédett tartalmat akarunk felhasználni, talán a legbiztosabb, ha előtte egy ügyvéddel konzultálunk.
